Gyakori tévhitek cáfolata + a beltéri maszkviselés jelentőségéről 2021

Megosztás

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Tisztelt Pácienseink!

Körzetünkben szerencsére május óta nincs tudomásunk új koronavírus fertőzésről, az egyéb légúti fertőzések száma ellenben a járvány óta nem látott mértékben megugrott. Az országos koronavírus-statisztika alakulása aggasztó, Zala megye azonban a tavaszi időszakhoz hasonlóan most is az ország legkevésbé fertőzött részei közé tartozik.

Jelen posztban megpróbálok – a teljesség igénye nélkül – kitérni a gyakoribb tévhitekre, hogy az oltás elutasítása lehetőleg ne ezek miatt történjen. (Ez nem jelenti azt, hogy bárkire rá szeretném erőltetni az oltást, sőt, vannak, akiknek kifejezetten nem ajánlom orvosi szempontból, az érintettek tudják.) A célom az, hogy mindenki úgy tudjon döntést hozni, hogy hiteles információk alapján hozza meg azt, nem pedig a közösségi médiában terjedő tévképzetek miatt.

Szintén fontos szót ejteni a beltéri maszkviselés hasznáról és fontosságáról.

A bejegyzés egyelőre “félkész” állapotban van, folyamatosan bővítem, ahogyan időm engedi.

A beltéri maszkviselés jelentőségéről

A maszkviselés kényelmetlen, kellemetlen, de bármilyen cseppfertőzéssel terjedő kórokozó ellen az elsődleges védekezési lehetőségünk. Az egyéb járványügyi szabályokkal együtt jól mutatja, hogy a kötelező maszkviselés ideje alatt nem volt influenza járvány. Ahogyan az egyéb légúti fertőzések nagy része is lényegében eltűnt.

A népegészségügyi tapasztalatokon és statisztikákon túl több nagy vizsgálat is készült a maszkok védő hatásának vizsgálatára a Covid-19 fertőzés kapcsán is, ezek közül mindenképpen kiemelkedő a Stanford és a Yale egyetem (USA) bangladeshi vizsgálata. A vizsgálat részleteit itt megtekinthetik. A lakosságnak a maszkot hordó csoportjában is csupán 42%-a hordott maszkot a kontroll csoport 13%-ával szemben, a vizsgált 8 hetes időtartamban a teljes lakosság körében mégis 11%-kal, a 60 év felettiek esetében pedig 35%-kal csökkent a Covid-19 fertőzés kockázata.

Az oltások nem nyújtanak 100%-os védelmet, valamint védő hatásuk idővel és az újabb variánsok megjelenésével csökken, ezért nagyobb klinikai tanulmányok alapján (pl.https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMc2112981?fbclid=IwAR2qD6qgLoxOTt4RZSPHhUhdEk28xLiLMLZSUm7JKFPNtyW9s2czVJB4K6Y) is javasolt az oltott személyeknek is a beltéri maszkviselés a járvány terjedési sebességének csökkentése céljából.

Forrás:

saját körzet (kijelölt influenza sentinelek voltunk 2020/21-ben)

NNK

Jason Abaluck, Laura H Kwong , Ashley Styczynski et al. The Impact of Community Masking on COVID-19: A Cluster-Randomized Trial in Bangladesh.

Covid-19

Tévhitek

Tévhitek a maszkokról és a maszkviselésről

“a maszkok oxigénhiányt okoznak az agyban”

A maszkokkal kapcsolatban is jelentek meg a közösségi médiában komolytalan posztok, amiket könnyű tételesen cáfolni. A műtőkben évtizedek óta kötelező a sebészi maszkok viselése, mindannyiunk elemi érdeke, hogy ezzel is csökkentsük a kórházi (főleg intraoperatív) fertőzések kockázatát. Bárki komolyan gondolja, hogy az idegsebészeknek, szívsebészeknek jóval alacsonyabb az intelligenciája a maszkok által okozott oxigénhiány miatt, mint a maszkot nem hordó személyeknek?

Természetesen bárki meggyőződhet az állítás irracionalitásáról egy jobb minőségű, a vér százalékos oxigéntelítettségét mérő ún. pulzoximéterrel.

Vizsgálat is készült a maszkhordás esetleges káros élettani hatásairól, ilyet nem találtak, de megerősítették, hogy kellemetlen, a hosszú ideig tartó, melegben való viselés fulladás-érzetet okozhat.

pulzoxymeter

“a maszkokban férgek vannak”

Bár már maga a felvetés is nevetséges, mégis terjedtek videók erről a közösségi médiában, ahol a maszk textil rostjait férgeknek mondták. Még az ivermectinnek tulajdonított (azóta több kutatás kapcsán is bizonyíthatatlan) Covid-19 elleni védőhatást is ezzel próbálták sokan magyarázni. Az NNK többször is bevizsgált maszkokat (elsősorban nem férgek, hanem egyéb kórokozók után kutatva), tudomásunk szerint nem találtak…

Tévhitek a Covid-19 fertőzéssel és oltással kapcsolatban

A legtöbb tévhitet az alábbi videóban Kemenesi Gábor, hazánk talán leghitelesebb virológus szakértője tételesen cáfolja:

https://telex.hu/video/2021/09/06/oltastagado-virustagado-oltasszkeptikus-viruskutato-virologus-kemenesi-gabor

Ha igény van rá, szívesen taglalom az érintett témákat részletesen is, de a családom nehezen tolerálja, hogy a szabadidőmben ezzel foglalkozom, így egyelőre nem részletezem. Néhány témát emelnék ki csupán:

“Ez a vírus sem csinál súlyosabb fertőzést, mint az influenza.” “A többlethalálozás oka kizárólag az ellátatlanság.”

A két mondat eleve önellentmondásban van, mégis sok “fotelszakértő” egyszerre szokta használni őket. A Covid-19 járvány kitörése óta észlelhető többlethalálozás a KSH honlapján fellelhető cáfolhatatlan tény.

A Covid-19 kórokozója önmagában képes súlyos tüdőgyulladást okozni (ezt több neves orvosi szaklap is kivizsgálta, leírta, pl. BMJ), míg az influenza önmagában igen ritkán képes súlyos fertőzést okozni, a súlyos tüdőgyulladást esetében bakteriális felülfertőződés okozza (amit legalább tudunk kezelni, gyógyítani).

Az egészségügyi ellátórendszer valóban nem bírja el a Covid-19 okozta plusz terhelést, nálunk fejlettebb országokban is az egyéb esetek korlátozott ellátásához vezet, vezetett. Ennek fő oka, hogy nincs több egészségügyi dolgozó és ellátóhely a rendszerben attól, hogy az eddigi terhelés a sokszorosára növekedett. A súlyos Covid-19 fertőzöttek azonnali ellátást igényelnek, ami miatt a halasztható ellátásokat tovább halasztják, így azok halasztása elmaradása sajnos valóban növelheti a halálozást. Tévedés ezt azonban a járványtól függetleníteni, ez ugyanis a járvány egyenes következménye.

A hazai helyzetet színezi, hogy az egészségügyi ellátás évtizedek óta kizárólag (az amúgy vészhelyzeti szituációkra kitalált) “önkéntes túlmunka” kötelező elrendelésével volt megoldható, vagyis pl. az orvosok a járvány előtt is havonta 240-300 órát dolgoztak, hogy ne omoljon össze teljesen az ellátórendszer. A járvány közepén pedig elfogadták az egészségügyi szolgálati munkaviszony törvényt, ami mellett megszüntetik az egyéb munkaviszonyokat a kórházi ellátóhelyeken, így az eddig vállalkozóként több kórházban, havi több száz órában dolgozó orvosok egy helyen maradnak szolgálati munkaviszonyban (bár bármikor kirendelhetők bárhová, egyszerre max. 2 évre).

“A Covid-19 elleni védőoltások kísérleti szerek.” “Sem a gyártó, sem a hatóságok, sem az orvosok nem vállalnak felelősséget a mellékhatásokért.”

A Covid-19 elleni védőoltások bizonyított hatékonyságú gyógyszerek, melyek gyógyszerhatósági engedéllyel rendelkeznek. (A Pfizer/BioNTech vakcinája állandó, a többi ideiglenes engedélyt kapott.)

Sokkal biztonságosabb gyógyszerek, mint pl. a hormonális fogamzásgátlók, sokkal kevesebb a veszélyük, mint pl. 1 szál cigaretta elszívásának. Az esetleges mellékhatásokat, oltási reakciókat jelenteni kell, az oltást követő 1 hónapon belüli elhalálozás esetén (a halál okától függetlenül) kötelező a kórboncolás. A járványhullámok csúcsa idején ez utóbbi sajnos előfordult, hogy nem tudott megvalósulni, tekintettel arra, hogy sem a halottszállítók, sem a kórbonctan kapacitása nem tudott mit kezdeni a rengeteg holttesttel, nem tudták hol tárolni, hűteni őket.

A hozzánk visszaérkezett információk alapján a kisebb oltási reakciókat is jelentettük az 1 db súlyos oltási reakció miatt pedig, amit körzetünkben észleltünk, több, mint 1 hónapig kellett leveleznem és többszörösen telefonon egyeztetnem a Moderna oltóanyag gyártóval, az európai (EMA), valamint az amerikai (FDA) gyógyszerhatósággal, nagyon komolyan vették és nagyon alaposan kivizsgálták az esetet.

Meg kell különböztetni oltási reakciókat és oltási mellékhatásokat. Az oltási reakciók (láz, izomfájdalom, borzongás, átmeneti szívizomgyulladás) az alkalmazási előíratban szereplő, várt események, melyek az alkalmazási előíratban leírt utasítások (pl. fizikai terhelés kerülése az oltás körüli 48 órában) betartása esetén nem okoznak hosszabb távú problémát, szövődményt.

Az oltási mellékhatások nem várt, extrém ritkán bekövetkező események, melyeket feltétlenül jelenteni kell és amennyiben az oltással valóban összefüggésbe hozhatók és valós kárt okoznak (pl. mélyvénás trombózis), abban az esetben a gyártónak kártérítési kötelezettsége van.

Az orvosok nem vállalnak és nem vállalhatnak felelősséget az oltóanyagok esetleges mellékhatásaiért, ez nem az ő dolguk, felelősségük. Az orvosok felelőssége, hogy a gyógyszerek, védőoltások a megfelelő indikációban (ahogyan az alkalmazási előíratban szerepel) és a megfelelő módon (pl. vállizomba) kerüljenek beadásra.

Az oltott egyén felelőssége, hogy a tapasztalt mellékhatásokat a kezelőorvosnak jelezze, valamint, hogy a védőoltás előtt az alkalmazási előírat tartalmát megismerje és az abban szereplő utasításokat betartsa. Ezért készítettem olyan hozzájáruló nyilatkozatokat az oltásokhoz, amikbe “kivonatoltam” az alkalmazási előíratot, az NNK által kiadott központi nyilatkozat ugyanis ezt nem tartalmazza. Ezek a nyilatkozatok amúgy elérhetők online ebben a bejegyzésben.

Természetesen nem csak a kezelőorvos jelenthet mellékhatásokat, hanem bárki, aki észleli, ezen a linken találják a lehetőségeket rá az OGYÉI honlapján.

Mellékhatás felmerülése esetén a hatóság bekéri a kapcsolódó dokumentációt és kivizsgálja, hogy a tünetek valóban kapcsolatban állnak -e a védőoltással, vagy csak “véletlen egybeesés” történt.

Minél többen kapnak egy gyógyszert, annál nagyobb az esélye, hogy a gyógyszer bevételekor történjen valami, ami amúgy is megtörténne a gyógyszer bevétele nélkül is. (Pl. ha valaki meghal az oltás után autóbalesetben, bár a halál oka egyértelmű, kötelező kivizsgálni, hogy az eset összefüggésben lehetett -e az oltással.)

Konkrét példa: a mélyvénás trombózis és az oltások összefüggésének vizsgálata során is megvizsgálták, hogy populációs szinten gyakoribbak -e az oltottak körében a trombózisos esetek, mint általában, a korábbi évekhez viszonyítva (nem). Szintén megvizsgálták egyéni szinten, hogy az adott egyén mekkora eséllyel “kap” trombózist, illetve növelheti -e a kockázati csoportba tartozó egyének trombózis-kockázatát az oltás.

Eredmény: bár populációs szinten nem sikerült bizonyítani az összefüggést a vakcina és a trombózisos esetek között, az egyéni, amúgy is magasabb kockázatot minimális mértékben növelni tudták a vektor-vakcinák (még ha jóval kevésbé is, mint pl. a dohányzás, vagy a hormonális fogamzásgátlók), így változott az alkalmazási előírat, van, aki nem kaphat vektor-vakcinát. (A vakcinákról bővebben itt írtunk.)

Ezért probléma, hogy bár az izraeli adatok alapján egyértelműen látszik az 50 év feletti korosztályban és a krónikus betegeknek a “3. oltás” szükségessége, az EMA egyelőre nem engedélyezte. Remélhetőleg napok-hetek kérdése, mert emberéletek ezrei múlhatnak rajta.

“Az oltás meddőséget okoz.”

Ez egy fontos kérdés, főleg az USA-ban, ahol sokkal könnyebben perelnek be bárkit, bármiért, mint nálunk, intenzíven kutatott terület. Az eddigi adatok alapján nem befolyásolja a termékenységet az oltás.

https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/vaccines/planning-for-pregnancy.html

Vizsgálták a spermiumokat is, hogy hogyan befolyásolja az oltás, úgy tűnik, sehogyan.

https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2021.04.30.21255690v1.full.pdf?fbclid=IwAR0mwfihEBdfrw6RyZ-6UcLGRwyCnwRAAryc5lRz99o32elVMmNTCEEyFrM

“Az oltás csak további mutációkat okoz.”

Épp ellenkezőleg. Kimutatták, hogy az oltás csökkenti a mutációk lehetőségét.

Soundararajan V, et al. COVID-19 vaccines dampen genomic diversity of SARS-CoV-2: Unvaccinated patients exhibit more antigenic mutational variance. medRxiv, 2021. doi: https://doi.org/10.1101/2021.07.01.21259833,

“Aki átesett a fertőzésen, védett.”

Sajnos körzetünkben is vannak többen, akik minden “járványhullámban” elkapták a Covid-19 fertőzést enyhe tünetekkel, de komoly szövődményekkel. Az USA-ban ezzel kapcsolatban is végeztek vizsgálatot, az oltás jobb védelmet nyújt, mint a fertőzésen történt átesés, ellenben a fertőzés + oltás védelme hatékonyabb, mint csak az oltásé.

Van, akinek tartós védelmet ad a fertőzés átvészelése, sajnos egyelőre nem tudjuk, hogy milyen mechanizmussal, kik lesznek védettek, mások pedig miért nem. (Ha erre sikerül megfelelő magyarázatot találni, az a gyógyszerek fejlesztésében is komoly előrelépés lehet.)

“Nem hatékony az oltás, mert Izraelben kétszer oltottak feküdtek a kórházakban.”

Izraelben valóban kórházba kerültek súlyos Covid-19 fertőzéssel oltott személyek, elsősorban idősebbek, akik már régen voltak beoltva. Ezért kezdték el ott az 50 év feletti korosztályt újra beoltani. Ettől függetlenül az oltás hatékony volt, ha az egész bejegyzésből csak egyetlen ábrát jegyeznek, figyelnek, értenek meg, az ez legyen (a “nem vakcinált” és “teljesen vakinált” csoport százalékos összege azért nem adja ki a 100%-ot, mert van, aki csak 1 oltást kapott):

Forrás: Jeffrey Morris: Israeli data: How can efficacy vs. severe disease be strong when 60% of hospitalized are vaccinated?



A brit adatok szintén megerősítik a vakcinák hatékonyságát a súlyos fertőzéssel szemben.

“A Covid-19 elleni vakcinák kísérleti gyógyszerek”

Mit nevezünk kísérleti gyógyszernek? A forgalomban Covid-19 elleni vakcinák esetén elkészültek, lezárultak a fázis I, fázis II és fázis III vizsgálatok, ezek alapján kaptak forgalomba hozatali engedélyt. Mint bármelyik másik gyógyszer. A vakcinák nagy részének ideiglenes, a Pfizer/BioNTech vakcinájának állandó forgalomba hozatali engedélye van.

Az ideiglenes engedély viszonylag gyakori újonnan megjelent gyógyszerek (pl. fogamzásgátlók, antidiabetikumok esetén szoktunk ilyesmit látni), a végleges engedély kiadásáig sokkal szigorúbban vannak ellenőrizve a mellékhatások, szövődmények. Több száz Covid-19 elleni vakcinát kezdtek el egyszerre fejleszteni, melyek közül csak a jelenlegiek mentek át a kísérleti fázison”, amin nagyon sok vakcina elbukott, pl. a széles körben beharangozott, a szakma által is várt CureVac vakcina, ami nem bizonyult elég hatékonynak.

Az ún. fázis IV vizsgálatok valóban folyamatban vannak a Covid-19 elleni vakcinák esetén, ez azonban sok jelenleg használatban lévő gyógyszerre igaz. A fázis IV vizsgálat ugyanis a már engedélyezett, forgalomban lévő gyógyszerek hosszú távú utánkövetése. Az lenne igazán szomorú (és igen nagy probléma), ha ez nem történne meg.

Ha már kísérleti gyógyszer: emberkísérlet a fogfájásra a Dalacin, derékfájásra a Mydeton, Covid-19 fertőzésre a favipiravir és az ivermectin, stb. Ezeket, amik megfelelő tudományos bizonyítékkal nem rendelkeznek, mégis jellemzően az oltást “kísérleti jellege miatt” elutasítók szokták vehemensen követelni.

“A koronavírus nyáron szabadságra megy”

Magyarországon az “eltitkolt járvány” miatt a népesség igen jelentős része abban a szerencsés helyzetben, mondhatni alternatív valóságban élt, hogy csak a járvány miatti megszorításokkal találkozott, a ténnyel, hogy kórházak tejes kapacitáson működtek és nem tudtak több beteget felvenni, sok mindent emiatt nem tudtak ellátni, leginkább csak az egészségügyi dolgozók és az érintett betegek találkoztak.

Ennek következtében, míg az egészségügyi dolgozók nagy részében a Covid-19 már most olyan lelki nyomot hagyott, mint a háború a frontvonalban harcoló katonákban, a lakosság jelentős része nem csak, hogy kimaradt belőle, hanem a dolgozókat azzal vádolják, hogy “azért nem látták el a járványra hivatkozva a nem Covid-19 fertőzött betegeket, mert nem csináltak semmit”. A lakosságnak az egészségügyi dolgozókkal szembeni ellenszenve és a sorozatos támadások a közösségi médiában oda vezettek, hogy sok egészségügyi dolgozó megszüntette a közösségi médiában a profilját, ennél is több pedig szakmát, vagy országot váltott, soha nem látott humán-erőforrás hiányt okozva az egészségügyben. (Ennek okai persze jóval összetettebbek, de sajnos ez is igen komoly faktor.)

A fenti narratíva mellett 2 tényező okozza, hogy az elmúlt 2 nyárra jelentősen lecsökkent hazánkban a Covid-19 fertőzések száma:

1.: a légúti betegségek szezonalitása.

Hazánkban a nyarak melegek, párásak. Ez minden légúti kórokozó terjedésének kedvezőtlen. Nyáron nyári szünet van az iskolákban-óvódákban, a nyár a szabadságolások időszaka. A miénk a világ egyik leghosszabb nyári szünete. Ez azért fontos, mert a kórokozók általában zárt helyeken, zárt közösségekben terjednek. A Covid-19 járványokban (most már sajnos többes számban írható, mert bár a világban folyamatos, hazánkban vissza-visszatérő) eddig a gyermekek gyakran enyhe tünetekkel “hordozó” szerepet töltöttek be. Ha nem járnak közösségbe, nem terjesztik. Ez szintén igaz a munkahelyeken. Minél kevesebben dolgoznak egyszerre egy zárt térben, annál kevésbé terjednek a kórokozók.

A fentiek miatt nyaranta hetekig előfordul, hogy nem látunk légúti tünetes betegeket. Szeptember első 2 hetében több légúti tünetes beteget láttunk rendelőnkben, mint a májustól augusztusig terjedő időszakban összesen.

Szintén a légúti tünetek szezonalitásához tartozik, hogy tavasszal-nyáron jóval több friss zöldséghez férünk hozzá, mint a többi évszakban, ez javítja szervezetünk kórokozókkal szembeni ellenálló-képességét is. Magasabb a napsütéses órák száma, ami fontos az endogén D-vitamin szintézishez, valamint a Nap a leghatékonyabb fertőtlenítő “UV-lámpa”.

2. a lakossági “védelmi intézkedések”.

Az elmúlt 2 évben a kormány által hozott járványügyi megszorítások, intézkedések (valószínűleg szándékosan) úgy szorították vissza a Covid-19 terjedését, hogy a nyár “biztonságos legyen”, hiszen így a turisztikai szektor a legfontosabb időszakban újra “felvirágozhatott”.

Ide tartozik a védőoltás is. Ez egy érdekes kérdés, ami meghaladja jelen bejegyzés, de akár egy könyv terjedelmét is, röviden összefoglalva:
A Covid-19 elleni, jelenleg elérhető védőoltások az eredeti, mára a Föld színéről eltűnt wuhani kórokozó-törzs ellen készültek. Az eredeti törzs ellen olyannyira hatékonyak voltak, hogy közel teljes mértékben meg tudták akadályozni a terjedését. Az időközben kialakult (mostanra alfa névre keresztelt) brit variáns ellen még szintén kellően hatékonynak bizonyultak a terjedés, megfertőződés megelőzéséhez, a delta (korábban indiai kettős mutánsként emlegetett) variáns ellen azonban kevésbé hatékonyak. A súlyos megbetegedés ellen továbbra is 80-100%-ban védenek (életkortól függően), a fertőzés ellen viszont csak 40-90%-ban (szintén életkortól, betegségektől függően).

Hazánkban színezi a képet, hogy lakosságarányosan az egyik legjobban átfertőzött nemzet vagyunk, s bár nem kiszámítató, hogy kinek alakul ki és marad meg tartósan a védettsége a kórokozó ellen, remélhetőleg sokan védettek lehetnek ennek “köszönhetően” is.

Köszönöm, ha eddig elolvasták, ha lesz időm, folytatom, illusztrálom.

Üdvözlettel

Dr. Czett András