Menü
A háziorvosi ellátás szempontjából a mindennapokban hasznos jogszabályok gyűjteménye
Az ikonok alatt olvashatják a jogszabályok tömör kivonatát, míg a szövegdobozokra, ikonokra, vagy gombokra kattintva megnyílik a forrás (általában NetJogtár).
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) * A biztosított - az Ebtv. 20. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével - orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni a) szakorvosi rendelő által nyújtott aa) bőrgyógyászati, ab) nőgyógyászati és gyermeknőgyógyászati, ac) urológiai, ad) pszichiátriai és addiktológiai ae) fül-, orr-, gégészeti, valamint csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészeti, af) szemészeti és gyermekszemészeti, ag) általános sebészeti és baleseti sebészeti, ah) onkológiai szakellátást, A szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása orvosszakmai szempontból indokolt. Az ismételt ellátás indokoltságát a járóbeteg-szakellátás orvosa rögzíti a biztosított egészségügyi dokumentációjában, és erről írásban tájékoztatja a biztosítottat, azzal, hogy ez nem érinti az ellátás beutaló nélkül történő igénybevételének jogosultságát.
2019. január 1-jén módosult a 49/2009 (XII.29.) EüM rendelet! A változtatatások alapján fogyatékosság megállapítására CSAK SZAKRENDELÉS jogosult! A 49/2009 (XII.29.) EüM rendelet 2. § (1), (2) alapján Háziorvos csak abban az esetben állíthat ki igazolást, ha a fogyatékosság végleges és erről a kórházi szakorvos a jogszabálynak megfelelő nyilatkozatot/leletet állított ki! ELLENKEZŐ ESETBEN HÁZIORVOS ILYEN IGAZOLÁST NEM ÁLLÍTHAT KI!
9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet 6. § (2) Amennyiben a járóbeteg-szakellátó intézmény szakorvosa az ellátott számára a megjelenést követően további, más egészségügyi szolgáltató által elvégezhető egészségügyi eljárás elvégzését tartja szükségesnek, az egészségügyi eljárásra történő beutalást más egészségügyi szolgáltatótól nem kérheti.
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. § (6) A szakellátásra beutalt biztosított ismételt orvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni a járóbeteg-szakellátást, ha annak keretében ismételt ellátása orvosszakmai szempontból indokolt.
A 11/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet 5. § (2) alapján a lakosság körében képződő veszélyes hulladékok közül az injekciós tű, injekciós fecskendő, tűvel ellátott injekciós fecskendő, infúziós szerelék átvétele a járóbeteg- és fekvőbeteg szakellátást végző szolgáltatók feladata. A mi esetünkben erre legközelebb a Zala Megyei Szent Rafael Kórház vehető igénybe. A háziorvosi rendelőknek, gyógyszertáraknak erre nincs lehetősége, kérjük ennek megfelelően legyenek szívesek eljárni!
Részletes tájékoztató a beutalókról a NEAK honlapján
A 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet alapján a következő betegségek esetén a jogosítvány hosszabbításhoz kifejezetten ebből a célból kiadott szakorvosi vélemény szükséges!
1. Látás problémái
2. Hallás problémái
3. Mozgáskorlátozottság
4. Szív- és érrendszeri betegségek
5. Cukorbetegség
6. Idegrendszeri betegségek és obstruktív alvási apnoé szindróma
7. Mentális rendellenességek
8. Alkoholfogyasztás
9. Pszichotróp anyagok és gyógyszerek fogyasztása
10. Vese - rendellenességek
A jogosítványhoz egészségi alkalmasság a fenti vélemények nélkül NEM véleményezhető!
Kérjük ennek figyelembe vételét!
102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 10. § (5) alapján 2019-től munkakörönként kell elbírálni a keresőképtelenséget, ezért kérjük tisztelt pácienseinket, hogy amennyiben több munkakört is betöltenek, azt táppénz igényükkel együtt feltétlenül jelezzék!
Az 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 1.-3. számú melléklete tételesen felsorolja a NEAK által finanszírozott szűrővizsgálatokat. Ezek (sajnos) nem kötelezőek, de az egészség megőrzése érdekében kifejezetten ajánlottak. Részletes tájékoztatást a szűrővizsgálatok fül alatt találhat.
Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet hatályba lépését, azaz 2020. március 12-t követően lejáró okmányok a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek maradnak. A rendelkezés a magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos valamennyi hivatalos okmányára vonatkozik. (forrás: kormanyablak.hu) Frissítés: 2021. évi CXXX. törvény 12. § (1) bekezdésA magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró hivatalos okmány, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is 2022. június 30-ig érvényes.
A Kormány 398/2020. (VIII. 12.) Korm. rendelete a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításárólA Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:„(6) Az a biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékű országból Magyarország területére történő beutazáskor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek.”
A vészhelyzet ideje alatt az óvodai, bölcsődei ügyeletekről szóló 152/2020. (IV. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) alapján a szülő írásban nyilatkozik arról, hogy a gyermek nem szenved fertőző betegségben.
Gyakori problémát jelent, hogy a biztosító a háziorvoshoz küldi az ügyfelet, hogy igazolást kérjen annak betegségeiről, állapotáról, stb. Ez alapvetően a biztosító által alkalmazott orvos feladata lenne, ha ilyen nincs, akkor ez nem NEAK finanszírozott szakvélemény, ami térítésköteles a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint. (Részletek a díjszabás menüpontban)
Amennyiben a biztosító a biztosított egészségi állapotát nem mérte fel a biztosítás megkötésekor, utólag ehhez már nincs joga.
Amennyiben a biztosított bármilyen okból életét veszti, a biztosító a halottvizsgálati bizonyítványon túl további dokumentumot nem kérhet.
További részleteket az ügyészség honlapján ezen a linken találhatnak.
A 469/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés értelmében a fogászati ellátásokhoz is szükséges a védettség igazolvány, de (3) A koronavírus ellen nem védett, tervezhető invazív beavatkozásra jelentkező személy esetében, ha az invazív beavatkozás kockázata - szakmai szempontból - elhanyagolható, a tervezett invazív beavatkozást végző szakorvos döntése alapján az (1) bekezdés b) pontja szerinti tesztek elvégzése nélkül a tervezett invazív beavatkozás végrehajtható. Amennyiben mégis szükség van a vizsgálatra, akkor a 3. § értelmében ezt az adott szolgáltató köteles elvégezni, mástól nem kérheti. A háziorvosok NEM KÉRHETNEK fogászati ellátáshoz PCR tesztet.
1997. évi CLIV. törvény [ Eütv. ] 26. § (1) * A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét. (2) A beteg - amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi - köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni: a) tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről, b) tájékoztatni őket - saját betegségével összefüggésben - mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról, c) * az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében foglalt fertőző betegségek esetén megnevezni azon személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett, d) tájékoztatni őket minden, az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban tett jognyilatkozatáról, e) a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani, f) * a gyógyintézet házirendjét betartani, g) a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni, h) jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni. (3) * A beteg köteles a jogszabály által előírt vagy a jogszabály alapján a szolgáltató által megállapított térítési díjat megfizetni. 27. § (1) A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait. (2) A beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait. (3) * A betegjogok gyakorlásának módját - e törvény keretei között, ideértve a leletkiadás rendjét is - a szolgáltató működési rendje (gyógyintézet házirendje) szabályozza.