Covid-19 és a vitaminok (és úgy általában a vitaminok)

Megosztás

Tisztelt Pácienseink!

Ez a bejegyzés azért születik meg, mert talán ez a téma áll leginkább a lakosság érdeklődésének kereszttüzében. Érthető, hiszen könnyen hozzáférhető, jól hangzó, egyértelműen szükséges dolgokról van szó.

A D-vitamin szerepével (mely most egyfajta „reneszánszát éli”) kapcsolatban élénk kutatások folytak és folynak a fertőzések megelőzésével kapcsolatban. Az EFSA (a NÉBIH „EU-s megfelelője”) a D vitamin mellett a C-, az A- valamint a B-vitaminok (főleg B6 és B12), a nyomelemek közül pedig a cink, a réz, a vas és a szelén szerepét emeli ki az immunrendszer megfelelő védekezőképességének fenntartásában.

Fontos megemlíteni, hogy a vitaminok hiánya az immunrendszerünk „gyengébb működését” eredményezi (többek közt ezért okozhatott a „spanyolnátha” nagyobb veszteségeket az I. világháború után, mint maga a háború), túladagolásuk azonban nem véd a fertőzésektől, nem segít azok leküzdésében, sőt, kifejezetten káros. Sajnos nincs olyan vitamin, ami helyettesíthetné a védőoltásokat, nincs látványos csodaszer, ami minden problémára megoldást kínál. (A Covid-19 elleni védőoltásokról itt, a booster oltásokról itt olvashatnak. A többi védőoltásról a Páciens Portálon és a Betegtájékoztató anyagok menüpontban találhatnak részletesebb információkat.)

Klinikai vizsgálatok vitaminokkal „a környéken”

Vitamin szinteket nem mérünk rutinszerűen (nincs is rá lehetőségünk), így igen nehéz ezzel kapcsolatban megfelelő klinikai vizsgálatot végezni. A fellelhető vizsgálatok is kénytelenek a nemzeti hatóságok adataira és felmérésekre támaszkodni az adott országok vitamin- és ásványianyag bevitelével kapcsolatban.

A vitaminokkal kapcsolatban megjelenő tanulmányok emellett rengeteg egyéb faktort (pl. földrajzi helyzet, járványügyi szabályok) nem vesznek figyelembe. Hasonló vizsgálatok gyógyszerekkel kapcsolatban teljességgel elfogadhatatlanok lennének, a klinikai vizsgálatokat gyakran olvasó szemnek kifejezetten bántó hiányosságaik vannak.

Ennek ellenére ez egy olyan téma, amivel fontos foglalkozni, nagyon fontos a helyére rakni.

Az EU 10 országában végeztek egy áttekintő vizsgálatot, melynek eredményei alapján egyértelmű (mint az első bekezdésben említettük, ezt azért célszerű némi kritikával fogadni) összefüggést találtak a napi vitamin- és ásványianyagbevitel és a Covid-19 esetek elterjedésével, súlyosságával.

forrás: Galmés, Sebastià, Francisca Serra, and Andreu Palou. „Current state of evidence: influence of nutritional and nutrigenetic factors on immunity in the COVID-19 pandemic framework.” Nutrients 12.9 (2020): 2738.

forrás: Galmés, Sebastià, Francisca Serra, and Andreu Palou. „Current state of evidence: influence of nutritional and nutrigenetic factors on immunity in the COVID-19 pandemic framework.” Nutrients 12.9 (2020): 2738.

A vizaminok és ásványi anyagok bevitelével „fordított arányosságot” találtak a Covid-19 fertőzések elterjedésében és súlyosságában. Érdekesség, hogy földrajzilag egymás mellett elhelyezkedő országok is „messzebb kerültek egymástól” a vitamin-beviteli szokások kapcsán.

Mégis hogyan vigyük be a vitaminokat a szervezetünkbe?

Bár az egyes orvosszakmai ajánlások kapcsán gyakran vádolják egyes összeesküvés-elmélet hívők az ún. „gyógyszer-lobbit”, nincs olyan ajánlás, ami előnyben részesítené a szintetikus vitaminbevitelt az egészséges táplálkozással, a változatos étrenddel szemben.

Az emberiség „kollektív emlékezete” a Dickens-i viktoriánus korig visszanyúlva szereti magát korábban nyomorgónak, vitaminhiányosan táplálkozónak feltüntetni, ami a késő középkorra – kora újkorra talán igaz is, de a Római Birodalom, a Perzsa Birodalom, az ókori Kína és India területei (ez így elég pongyola megfogalmaása az akkori államoknak), de kifejezetten a Földközi-tenger körüli bronzkori kultúrák fennmaradt leletei alapján az emberiség komoly hangsúlyt fektetett a megfelelő, változatos, vitaminokban dús étrendre. (Amikor ez nem sikerült, az jellemzően egybe esik az adott civilizációk bukásával is.)

A vitaminok bevitelének legjobb módja tehát a megfelelő táplálkozás. Mégis hogyan néz ez ki?

Általánosan nézve fontos, hogy naponta fogyasszunk friss zödséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű lisztből készült pékárut, minél gyakrabban (hetente legalább 2-3x) tengeri halat és hüvelyesekből készült főzelékeket. A cukros ételek, italok legfeljebb ünnepi alkalmakra maradjanak. (Sajnos a klímaváltozás, az elmúlt évek mezőgazdasági eseményei kb. „arany árba emelte azt, ami egészséges”.)

Amennyiben az adott éghajlaton az adott évszakban az adott vitamin bevitele nem megoldható természetes módon, célszerű elgondolkodni a szupplementáción. (Ez hazánkban jellemzően a D-vitamint érinti.)

A vitaminokról és a vitaminforrásokról részletesen

A vitaminokat 2 fő csoportra oszthatjuk: a zsíroldékony A, D, E, K, valamint a vízoldékony B- és C -vitaminokra.

A zsíroldékony vitaminokat a K vitamin kivételével „el tudjuk raktározni”, bevitelük emiatt periodikus is lehet (az egyszerre bevitt nagyobb mennyiséget a későbbiek során is „fel tudjuk használni”), míg a vízoldékony vitaminok közül csak a B12 vitamint tudjuk „hónapokra felhalmozni”.

Éhezés, nagy mennyiségű alkoholbevitel, egyes krónikus bélbetegségek, májbetegségek a vitaminok hiányát okozhatják.

A teljesség igénye nélkül itt megtalálhatják a vitaminok főbb szerepét, hiánytüneteit, a főbb beviteli forrásokat:

A-vitamin (retinol/axerophthol)

Szerepe: látás, termékenység (férfi és női), immunrendszer megfelelő működése, bőr megfelelő állaga

Beviteli forrásai: sárgarépa, zöld paprika, paradicsom, máj, tej, tojás, barack, spenót, papaya, mangó, édesburgonya

Hiánytünetek: gyenge fény mellett rossz látás („farkasvakság”), száraz, hámló bőr, terméketlenség, fokozott fertőzéshajlam

Szükséglet: napi 0,6-1,2 mg A-vitamin, vagy 1,2-2,4 mg béta-carotin

Zsíroldékony vitamin, túladagolható, hányingert, hányást, szédülést, görcsöket, májelégtelenséget, koponyaűri nyomásfokozódást, akár halált okozhat.

D-vitamin

Szerepe: az utóbbi években „reneszánszát éli”, rengeteg kutatás zajlik vele, míg korábban csak a csontozatra kifejtett hatását ismertük, azóta bebizonyosodott, hogy az immunrendszer és az idegrendszer megfelelő működésében, bizonyos daganatok megelőzésében is fontos szerepet tölt be.

Beviteli forrásai: napfény (csak ha közvetlenül éri a bőrt, ruhán át nem), olajos halak, vörös hús, máj, tojás

Hiánytünetek: A jellegzetes csecsemőkori tüneteket a megfelelő pótlásnak köszönhetően szerencsére csak igen ritkán, elhanyagolt gyermekek esetén észlelhetjük őket. (Azt hinné az ember, hogy a 21. században már nincs ilyen, de sajnos az egyetemen volt lehetőségünk látni. Egyre gyakoribb jelenség az oltásellenesség és teljes naturalizmus, amikor a szülők úgy gondolják, hogy jobban tudják, hogy mi kell az ő gyermeküknek, mint bárki más, ez sajnos gyakran a gyermekek életébe kerül. A közösségi média összehozza ezeket a megtévedt embereket, tévhiteikben csak megerősítik egymást.)

Az idősek körében elsősorban osteopaeniát és osteomalatiát okozhat, ennek kiszűrésére fontos lenne, hogy 65 éves kor felett minden nő, 70 éves kor felett minden férfi eljusson csontritkulás-szűrővizsgálatra!!

Szükséglet: Életkorfüggő, csecsemőknek napi 400-800 NE (10-20 mcg), kisgyermekeknek napi 400-1600 NE (10-40 mcg), felnőtteknek, időseknek napi 400-3000 NE (10-75 mcg) rizikótól függően.

Zsíroldékony vitamin, túladagolható (pl. több nap 100 000 NE bevitele esetén). Fejfájást, hányingert, hányást, szédülést, gyengeséget, székrekedést, szívritmuszavarokat, gyomor- és nyombélfekélyt, psychosist, depressziót, veseelégtelenséget okozhat.

E-vitamin

Szerepe: antioxidáns, gyökfogó. Szerepe van a daganat-megelőzésben, az érelmeszesedés megelőzésében, az immunrendszer megfelelő működésében.

Beviteli forrásai: tengeri állatok zsiradékai (főleg tonhal, lazac), növényi olajok, tej.

Hiánytünetek: vibrációérzés károsodása, izomgyengeség, fokozott fertőzéshajlam.

Szükséglet: 10-30 mg naponta.

Zsíroldékony vitamin, túladagolható, máj- és veseelégtelenséget okozhat.

K-vitamin

Szerepe: a véralvadási rendszer megfelelő működésében, a csontok megfelelő strukturájának kialakulásában van fontos szerepe.

Beviteli forrásai: zöldségek, főzelékek (főleg hüvelyesekből). Felnőtt korban a bélbaktériumok a szükséglet nagy részét megtermelik, pótlása elsősorban csecsemőkorban szükséges. Felnőtteknek csontritkulás esetén jön szóba pótlása, valamint „vérhígító mérgezés” antidotumaként.

Hiánytünetek: vérzéses kórképek újszülöttkorban.

Szükséglet: újszülöttkorban, érettségtől függően.

Zsíroldékony vitamin, túladagolható, fokozott trombóziskészséget, több módon is sárgaságot okozhat.

B1 vitamin (thiamin)

Szerepe: Segít a szervezetnek az élelmiszerekből az energia kinyerésében, fontos szerepe van az idegrendszer megfelelő működésében.

Beviteli forrásai: hüvelyesek, olajos magvak (diófélék, mogyoró), teljes kiőrlésű pékáru, néhány gyümölcs (pl banán, narancs), máj

Hiánytünetek: túlzott izgatottság, depresszió, álmatlanság. Súlyosabb formája a „beriberi”, amikor már jelentős izomgyengeség, ödéma, mély depresszió, a szívizom gyengesége, végül a szív leállása alakulhat ki.

Szükséglet: férfiaknak napi 1 mg, nőknek napi 0,8 mg. A normális, vegyes táplálkozás ezt bőségesen biztosítja. Vízoldékony vitamin, túladagolása nem ismert.

B2 vitamin (riboflavin)

Szerepe: Segít a szervezetnek az élelmiszerekből az energia kinyerésében, fontos szerepe van az idegrendszer, a bőr és a szemek egészségének megőrzésében.

Beviteli forrásai: tej, tojás, gomba, joghurt. Fényérzékeny vitamin, ezért a termékek fénytől elzárt helyen való tárolása javasolt.

Hiánytünetek: bőr repedezése a száj sarkaiban, szem rendellenességek, szájüregi gyulladások, egyéb bőrelváltozások.

Szükséglet: férfiaknak napi 1,3 mg, nőknek napi 1,1 mg. A normális, vegyes táplálkozás ezt bőségesen biztosítja. Vízoldékony vitamin, túladagolása nem ismert.

B3 vitamin (niacin)

Szerepe: Segít a szervezetnek az élelmiszerekből az energia kinyerésében, fontos szerepe van az idegrendszer és a bőr egészségének megőrzésében.

Beviteli forrásai: hús, hal, búzaliszt, tojás.

Hiánytünetek: pellagra kialakulása. A bőrön napfény hatására kiütések jelentkeznek, emellett hasmenés, az ajkak vérzése, ingerlékenység, álmatlanság lép fel. (Részben megmagyarázza a vámpírok mítoszát: egy ember, aki éjszaka járkál, mert nem tud aludni, fél a napfénytől, mert „megégeti” a bőrét, a helyén kiütések keletkeznek, a fogai véresek, ingerlékeny, könnyen másokra támad…)

Szükséglet: férfiaknak napi 16,5 mg, nőknek napi 13,2 mg. A normális, vegyes táplálkozás ezt bőségesen biztosítja. Vízoldékony vitamin, ennek ellenére túladagolható, a bőr időszakos kipirulásait, hosszabb távon májkárosodást okozhat.

B5 vitamin (pantoténsav)

Szerepe: Segít a szervezetnek az élelmiszerekből az energia kinyerésében, fontos szerepe van az idegrendszer, a mellékvesék és az immunrendszer megfelelő működésében, a sebgyógyulásban.

Beviteli forrásai: zöldségek, teljes kiőrlésű pékáruk, húsok, máj, tojás, gomba, avocado

Hiánytünetek: nagyon ritkán láthatók, igen alultáplált személyeknél. Fáradékonyságot, nyugtalanságot, fejfájást okozhat a hiánya.

Szükséglet: minimális mennyiségű táplálékkal is bevihető, igazán nem kikerülhető, ezért nem is ismert, hogy mennyi kell belőle. Túladagolása szintén nem ismert.

B6 vitamin (pyridoxin)

Szerepe: Segít a szervezetnek az élelmiszerekből az energia kinyerésében, fontos szerepe van a vérképzésben (a haemoglobin képződésében).

Beviteli forrásai: húsok, halak, szójabab, búzacsíra, rozs, banán, tej.

Hiánytünetek: bőr repedezése a száj sarkaiban, szem rendellenességek, szájüregi gyulladások, egyéb bőrelváltozások.

Szükséglet: férfiaknak napi 1,4 mg, nőknek napi 1,2 mg. A normális, vegyes táplálkozás ezt bőségesen biztosítja. Vízoldékony vitamin, ennek ellenére túladagolható. Napi 10 mg bevitel felett idegbántalmat okozhat, mely elsősorban a kezek-lábak zsibbadásaként észlelhető. Napi 200 mg bevitel felett a folyamat visszafordíthatatlanná válhat.

B7 vitamin (biotin)

Szerepe: Segít a szervezetnek a zsírsavszintézisben.

Beviteli forrásai, szükséglet: a bélbaktériumok termelik, nincs szükség más beviteli forrásra. (megj. kérdéses, hogy miért vitamin, ha egyszer úgyis megtermeljük…)

Hiánytünetek: nem ismertek.

Vízoldékony vitamin, túladagolása nem ismert.

B9 vitamin (folsav)

Szerepe: Nélkülözhetetlen az egészséges vörösvértestek képzésében, várandósság esetén a magzat nyitott gerinccel születésének megelőzésében.

Beviteli forrásai: brokkoli, kelbimbó, zöld leveles zöldségek (saláta, káposzta, spenót, spárga), hüvelyesek, máj.

Hiánytünetek: folsavhiányos vérszegénység. („vészes vérszegénység”)

Szükséglet: napi 200 μg. Várandósság esetén a 12. hétig napi 400 μg. Túladagolása B12 hiányhoz vezethet.

B12 vitamin (cyanocobalamin)

Szerepe: Segít a szervezetnek az élelmiszerekből az energia kinyerésében, fontos szerepe van az idegrendszer megfelelő működésében, a vérképzésben és a folsav megfelelő hasznosításában.

Beviteli forrásai: húsok, halak, tej, sajt tojás.

Hiánytünetek: B12 hiányos vérszegénység („vészes vérszegénység”), kezek, lábak zsibbadása, járásbizonytalanság, zavartság (idegbántalom),

Szükséglet: napi 1,5 μg. A megfelelő vegyes táplálkozás általában biztosítja a szükségletet, de húsmentes étrend esetén pótlása szükséges. A vékonybél végső szakaszán szívódik fel, kifejezetten ezt a területet érintő betegségek (pl. Crohn betegség) esetén parenteralis pótlása (injekció) szükséges lehet.

Az egyetlen (,a májban) raktározódó vízoldékony vitamin. Túladagolása nem ismert.

C-vitamin

Szerepe: A „leghíresebb” vitamin. Fontos szerepe van a sejtek védelmében. A bőr, erek, csontok, porcok egészségének megőrzésében kiemelkedő szerepe van, szükséges a megfelelő sebgyógyuláshoz.

Beviteli forrásai: citrusfélék, paprika, eper, fekete ribizli, brokkoli, kelbimbó, burgonya, stb.

Hiánytünetek: skorbut. Fogínyvérzés, étvágytalanság, levertség, fáradtság, orrvérzések, gyomor- és bélbántalmak, lassú sebgyógyulás.

Szükséglet: napi 60-65 mg, ezt a normális, vegyes táplálkozás alapvetően biztosítja. Akkor érdemes pótolni, ha nem elérhető friss zöldség, vagy gyümölcs, illetve fertőzések, csonttörések, nagyobb sebek esetén. Vashiány kezelésében szükséges C-vitamin a vas megfelelő felszívódásához. (Napi 500 mg még nem okoz problémát.)

Bár vízoldékoy vitamin, de túladagolható, napi 1000 mg felett hasfájást, hasmenést, puffadást okozhat.

Vége.

Igény esetén a nyomelemekkel folytathatjuk.

Források:

Galmés, Sebastià, Francisca Serra, and Andreu Palou. „Current state of evidence: influence of nutritional and nutrigenetic factors on immunity in the COVID-19 pandemic framework.” Nutrients 12.9 (2020): 2738.

Puścion-Jakubik, Anna, et al. „Consumption of Food Supplements during the Three COVID-19 Waves in Poland—Focus on Zinc and Vitamin D.” Nutrients 13.10 (2021): 3361.

Rubin, Rita. „Sorting out whether vitamin D deficiency raises COVID-19 risk.” JAMA 325.4 (2021): 329-330.

Kumar, Puneet, et al. „Role of vitamins and minerals as immunity boosters in COVID-19.” Inflammopharmacology (2021): 1-16.

Pétervári, Erika. „A humán táplálkozás alapelvei.” In: Székely, M.: Kórélettani alapok. Medicina Könyvkiadó Zrt. (2010):449-470.

NHS