Covid-19 és a vitaminok (és úgy általában a vitaminok)

Megosztás

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Tisztelt Pácienseink!

Ez a bejegyzés azért születik meg, mert talán ez a téma áll leginkább a lakosság érdeklődésének kereszttüzében. Érthető, hiszen könnyen hozzáférhető, jól hangzó, egyértelműen szükséges dolgokról van szó.

A D-vitamin szerepével (mely most egyfajta “reneszánszát éli”) kapcsolatban élénk kutatások folytak és folynak a fertőzések megelőzésével kapcsolatban. Az EFSA (a NÉBIH “EU-s megfelelője”) a D vitamin mellett a C-, az A- valamint a B-vitaminok (főleg B6 és B12), a nyomelemek közül pedig a cink, a réz, a vas és a szelén szerepét emeli ki az immunrendszer megfelelő védekezőképességének fenntartásában.

Fontos megemlíteni, hogy a vitaminok hiánya az immunrendszerünk “gyengébb működését” eredményezi (többek közt ezért okozhatott a “spanyolnátha” nagyobb veszteségeket az I. világháború után, mint maga a háború), túladagolásuk azonban nem véd a fertőzésektől, nem segít azok leküzdésében, sőt, kifejezetten káros. Sajnos nincs olyan vitamin, ami helyettesíthetné a védőoltásokat, nincs látványos csodaszer, ami minden problémára megoldást kínál. (A Covid-19 elleni védőoltásokról itt, a booster oltásokról itt olvashatnak. A többi védőoltásról a Páciens Portálon és a Betegtájékoztató anyagok menüpontban találhatnak részletesebb információkat.)

Klinikai vizsgálatok vitaminokkal “a környéken”

Vitamin szinteket nem mérünk rutinszerűen (nincs is rá lehetőségünk), így igen nehéz ezzel kapcsolatban megfelelő klinikai vizsgálatot végezni. A fellelhető vizsgálatok is kénytelenek a nemzeti hatóságok adataira és felmérésekre támaszkodni az adott országok vitamin- és ásványianyag bevitelével kapcsolatban.

A vitaminokkal kapcsolatban megjelenő tanulmányok emellett rengeteg egyéb faktort (pl. földrajzi helyzet, járványügyi szabályok) nem vesznek figyelembe. Hasonló vizsgálatok gyógyszerekkel kapcsolatban teljességgel elfogadhatatlanok lennének, a klinikai vizsgálatokat gyakran olvasó szemnek kifejezetten bántó hiányosságaik vannak.

Ennek ellenére ez egy olyan téma, amivel fontos foglalkozni, nagyon fontos a helyére rakni.

Az EU 10 országában végeztek egy áttekintő vizsgálatot, melynek eredményei alapján egyértelmű (mint az első bekezdésben említettük, ezt azért célszerű némi kritikával fogadni) összefüggést találtak a napi vitamin- és ásványianyagbevitel és a Covid-19 esetek elterjedésével, súlyosságával.

forrás: Galmés, Sebastià, Francisca Serra, and Andreu Palou. “Current state of evidence: influence of nutritional and nutrigenetic factors on immunity in the COVID-19 pandemic framework.” Nutrients 12.9 (2020): 2738.

forrás: Galmés, Sebastià, Francisca Serra, and Andreu Palou. “Current state of evidence: influence of nutritional and nutrigenetic factors on immunity in the COVID-19 pandemic framework.” Nutrients 12.9 (2020): 2738.

A vizaminok és ásványi anyagok bevitelével “fordított arányosságot” találtak a Covid-19 fertőzések elterjedésében és súlyosságában. Érdekesség, hogy földrajzilag egymás mellett elhelyezkedő országok is “messzebb kerültek egymástól” a vitamin-beviteli szokások kapcsán.

Mégis hogyan vigyük be a vitaminokat a szervezetünkbe?

Bár az egyes orvosszakmai ajánlások kapcsán gyakran vádolják egyes összeesküvés-elmélet hívők az ún. “gyógyszer-lobbit”, nincs olyan ajánlás, ami előnyben részesítené a szintetikus vitaminbevitelt az egészséges táplálkozással, a változatos étrenddel szemben.

Az emberiség “kollektív emlékezete” a Dickens-i viktoriánus korig visszanyúlva szereti magát korábban nyomorgónak, vitaminhiányosan táplálkozónak feltüntetni, ami a középkorra-kora újkorra talán igaz is, de a Római Birodalom, a Perzsa Birodalom, az ókori Kína és India területei (ez így elég pongyola megfogalmaása az akkori államoknak), de kifejezetten a Földközi-tenger körüli bronzkori kultúrák fennmaradt leletei alapján az emberiség komoly hangsúlyt fektetett a megfelelő, változatos, vitaminokban dús étrendre. (Amikor ez nem sikerült, az jellemzően egybe esik az adott civilizációk bukásával is.)

A vitaminok bevitelének legjobb módja tehát a megfelelő táplálkozás. Mégis hogyan néz ez ki?

Általánosan nézve fontos, hogy naponta fogyasszunk friss zödséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű lisztből készült pékárut, minél gyakrabban (hetente legalább 2-3x) tengeri halat és hüvelyesekből készült főzelékeket. A cukros ételek, italok legfeljebb ünnepi alkalmakra maradjanak. (Sajnos a klímaváltozás, az elmúlt évek mezőgazdasági eseményei kb. “arany árba emelte azt, ami egészséges”.)

Amennyiben az adott éghajlaton az adott évszakban az adott vitamin bevitele nem megoldható természetes módon, célszerű elgondolkodni a szupplementáción. (Ez hazánkban jellemzően a D-vitamint érinti.)

A vitaminokról és a vitaminforrásokról részletesen

A vitaminokat 2 fő csoportra oszthatjuk: a zsíroldékony A, D, E, K, valamint a vízoldékony B- és C -vitaminokra.

A zsíroldékony vitaminokat a K vitamin kivételével “el tudjuk raktározni”, bevitelük emiatt periodikus is lehet (az egyszerre bevitt nagyobb mennyiséget a későbbiek során is “fel tudjuk használni”), míg a vízoldékony vitaminok közül csak a B12 vitamint tudjuk “hónapokra felhalmozni”.

Éhezés, nagy mennyiségű alkoholbevitel, egyes krónikus bélbetegségek, májbetegségek a vitaminok hiányát okozhatják.

A teljesség igénye nélkül itt megtalálhatják a vitaminok főbb szerepét, hiánytüneteit, a főbb beviteli forrásokat:

A-vitamin (retinol/axerophthol)

Szerepe: látás, termékenység (férfi és női), immunrendszer megfelelő működése, bőr megfelelő állaga

Beviteli forrásai: sárgarépa, zöld paprika, paradicsom, máj, tej, tojás, barack, spenót, papaya, mangó, édesburgonya

Hiánytünetek: gyenge fény mellett rossz látás (“farkasvakság”), száraz, hámló bőr, terméketlenség, fokozott fertőzéshajlam

Szükséglet: napi 0,6-1,2 mg A-vitamin, vagy 1,2-2,4 mg béta-carotin

D-vitamin

Szerepe: az utóbbi években “reneszánszát éli”, rengeteg kutatás zajlik vele, míg korábban csak a csontozatra kifejtett hatását ismertük, azóta bebizonyosodott, hogy az immunrendszer és az idegrendszer megfelelő működésében, bizonyos daganatok megelőzésében is fontos szerepet tölt be.

Beviteli forrásai: napfény (csak ha közvetlenül éri a bőrt, ruhán át nem), olajos halak, vörös hús, máj, tojás

Hiánytünetek: A jellegzetes csecsemőkori tüneteket a megfelelő pótlásnak köszönhetően szerencsére csak igen ritkán, elhanyagolt gyermekek esetén észlelhetjük őket. (Azt hinné az ember, hogy a 21. században már nincs ilyen, de sajnos az egyetemen volt lehetőségünk látni. Egyre gyakoribb jelenség az oltásellenesség és teljes naturalizmus, amikor a szülők úgy gondolják, hogy jobban tudják, hogy mi kell az ő gyermeküknek, mint bárki más, ez sajnos gyakran a gyermekek életébe kerül. A közösségi média összehozza ezeket a megtévedt embereket, tévhiteikben csak megerősítik egymást.)

Az idősek körében elsősorban osteopaeniát és osteomalatiát okozhat, ennek kiszűrésére fontos lenne, hogy 65 éves kor felett minden nő, 70 éves kor felett minden férfi eljusson csontritkulás-szűrővizsgálatra!!

Szükséglet: Életkorfüggő, csecsemőknek napi 400-800 NE (10-20 mcg), kisgyermekeknek napi 400-1600 NE (10-40 mcg), felnőtteknek, időseknek napi 400-3000 NE (10-75 mcg) rizikótól függően.

Folytatjuk…

Források:

Galmés, Sebastià, Francisca Serra, and Andreu Palou. “Current state of evidence: influence of nutritional and nutrigenetic factors on immunity in the COVID-19 pandemic framework.” Nutrients 12.9 (2020): 2738.

Puścion-Jakubik, Anna, et al. “Consumption of Food Supplements during the Three COVID-19 Waves in Poland—Focus on Zinc and Vitamin D.” Nutrients 13.10 (2021): 3361.

Rubin, Rita. “Sorting out whether vitamin D deficiency raises COVID-19 risk.” JAMA 325.4 (2021): 329-330.

Kumar, Puneet, et al. “Role of vitamins and minerals as immunity boosters in COVID-19.” Inflammopharmacology (2021): 1-16.

Pétervári, Erika. “A humán táplálkozás alapelvei.” In: Székely, M.: Kórélettani alapok. Medicina Könyvkiadó Zrt. (2010):449-470.

NHS