A koronavírus elleni “3. oltásokról”

Megosztás

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Tisztelt Pácienseink!

Mostanra egyértelműen látszik, hogy 6 (pl. Izrael) – 8 (CDC ajánlás) hónap elteltével a 2. oltás után bizonyos betegcsopotrokban (50-60 év felettiek, csökkent immunműködésű betegek) szükséges a booster oltás. A fiatalabbaknak, egészségeseknek sem kérdés, hogy szükség lesz további Covid-19 elleni védőoltásokra, de az kérdés, hogy kinek és mikor. A booster oltásokkal kapcsolatban az alábbi szempontokat mindenkinek egyénileg mérlegelni kell a döntéshez:

A 3. oltás mellett szóló érvek

  • Magasabb fokú védettség, jelentősebb immunválasz. (50 éves kor felett az izraeli adatok alapján mindenképp érdemes a 2. oltás után 6-8 hónappal)
  • A szervezet hatékonyabb védekezése az újonnan megjelenő mutációkkal szemben is.

Érvek a 3. oltással szemben

  • A gyártók még nem támogatják, az alkalmazási előíratokban nem szerepel, így adásuk KIZÁRÓLAG AZ OLTOTT EGYÉN SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE TÖRTÉNHET! Adásuk indikáción túli gyógyszerrendelésnek minősül, ami külön engedélyhez kötött és számos kérdést felvet. A gyógyszerhatóságok még nem engedélyezték. Ez amúgy remélhetőleg idő kérdése, hiszen az EMA már foglalkozik a kérdéssel, az FDA pedig már jóváhagyta. (A szükségessége bizonyos csoportokban egyértelmű, de a WHO próbálja visszatartani az engedélyeket, hogy a szegényebb országokban magasabb fokú legyen az átoltottság.)

Ki adja be a 3. oltásokat?

A 07.28-i Országos Háziorvosi Kollegiális Vezetői tájékoztató alapján az EESZT-n keresztül egyénileg lehet regisztrálni az oltópontokra booster oltásokra. A háziorvosi praxisokban csak külön kérvényezés alapján lehetnek ilyen oltások. (A Sinopharm oltóanyagot leszámítva az oltások nagyobb, 5-10 adagos kiszerelésekben vannak forgalomban, vagyis a kormányhivataltól történő megigénylésükhöz ennyi személy egyidőben, egy időpontra történő jelentkezése szükséges.)

Kinek érdemes egyáltalán elgondolkodni rajta?

2021.07.27-én meglaptuk az NNK és az EMMI közös tájékoztatóját. („Eljárásrend Magyarország COVID-19 elleni oltási programjának folytatásához” tárgyban kelt, 45277-1/2021/JIF iktatószámú levelet.) Ez áll benne a booster oltásokról:

“A booster oltás elsősorban a sérülékeny, a COVID-19 megbetegedés szempontjából kockázati csoportok részére, idősek, krónikus betegségben szenvedők, elhízottak, immunszupprimált személyek számára megfontolandó. A booster oltásra többek között az alábbiak figyelembe vételével hozható meg a döntés.

Az alapimmunizálás befejezése és a booster oltás között minimum 4-6 hónap időintervallumot szükséges tartani.

A booster oltás alkalmazásáról az oltóorvos dönt, szükség esetén konzultálhat a kezelőorvossal. Különösen kiemelt figyelmet kell fordítani a booster oltás beadásának indikációja során az autoimmun betegségekben szenvedőkre, továbbá arra, hogy a tudományos eredmények alapján a heterológ oltási sorok alkalmazása általában erősebb immunválaszt válthat ki. (megj.: A heterológ sorra vonatkozó állítás szakmai alapja megkérdőjelezhető, a többi helytálló-szerk.)

A booster oltóanyag kiválasztásánál a heterológ oltóanyag, azaz az alapimmunizálás során alkalmazott COVID-19 elleni oltóanyagtól eltérő technológiával előállított vakcina, és a homológ vakcina is alkalmazható.” Ez után még következik egy táblázat, mely alapján kizárólag kontraindikáció alapján alkalmazható homológ oltás.

Szintén szerepel, hogy “A booster oltásokat is úgy kell megszervezni, hogy az oltóanyag felhasználás a legoptimálisabb legyen.”

Összefoglalva

A booster oltásokat a gyártók egyelőre nem támogatják, ezért KIZÁRÓLAG SAJÁT FELELŐSSÉGRE történhet beadatásuk. (Mint korábban többször jeleztük, egy gyógyszer hatékonysága és biztonságossága a gyártó felelőssége, ha valamelyik nem felel meg/ a gyógyszer nem várt, nem leírt szövődményt okoz, a gyártóval semben polgári peres eljárásban kártérítési díj igénylésére van lehetőség. A 3. oltások ezt a felelősséget “leveszik a gyártó válláról”, hiszen az oltás nem az általuk előírtaknak megfelelően történt.) Kb. az a helyzet, mint amikor vesz valaki egy laptopot, leönti a billentyűzetet kávéval, a gyártó pedig nem vállal garanciát a javításra, hiszen nem rendeltetésszerűen volt használva az eszköz.

Ennek ellenére egyre több tanulmány támasztja alá szükségességüket, remélhetőleg hamarosan a szükséges gyógyszerhatósági módosítások is megtörténnek.